2010. június 17., csütörtök

Válaszút előtt

Nos az alábbi bejegyzés hozzászólásai alapján egy kis lelki rész jön. Vicces, mert épp nem olyan régen történt egy eset, amit nem szép dolognak tartottam. Megvádoltak deviantarton egy elég híres festőművészt, hogy másoktól lop elemeket. Ez a festőművész nem sokkal később törölte a képei nagy részét deviantartról, és jelezte, hogy ő ennek fényében csak a megrendelőivel fog innentől kapcsolatot tartani, és nem érdeklik az ilyen emberek. Nem gondoltam volna, hogy én is eljutok erre a szintre.

Aki ismer, az azt hiszem alkothat rólam véleményt, ami viszont nem, annak szerintem nincs joga megvádolni sem lopással, sem semmi mással. Az életem során elég sok olyan dolog ért már, ami kellőképpen tönkre tette 1-1 estémet és elég csúnya lelki sebeket okozott, épp ezért egyre erősebb védőburkot építettem ki, amiből sajnos a mai napig kitámadok, ha valaki bánt, de egyre jobban kezdem megtanulni, hogy ennek semmi értelme. Vannak emberek, akikkel teljességgel logikátlan leállni vitázni, vagy veszekedni, és bármi hasonló. Ha tehetem inkább én távozom az adott közegből, vagy ha az a saját közegem, mint a klubbunk, akkor a delikvensnek köszönjük meg a részvételét.

A gyöngyös közösségben úgy éreztem, hogy olyan embereket ismertem meg, akik kedvesek, támogatnak másokat, egy jó közösség, pedig már sok olyan közösségnek voltam a tagja, amiről ez nem mondható el. Ahol megkeseredett, egymást vérét szívó emberek voltak. Gondoltam, hogy ez más és azt hiszem ezt továbbra is tartom. Aztán elkezdtem gyurmázni. A gyurmázásom legelején nem igazán néztem még meg túl sok blogot, mivel nem is nagyon tudtam róluk, de megtetszett a technika, és mint mindenkinek nekem is elindult a fantáziám. Hoztam létre dolgokat, amiket a környezetem, vagy gyöngyös dolgok ihlettek, és mégis ezek után megvádolnak azzal, hogy mástól másoltam pár nap eltéréssel. Nem kell mondanom azt hiszem, hogy ez milyen érzés.
Én ehhez a bejegyzéshez nem kérek semmilyen hozzászólást, hogy de-de nem szabad ilyet csinálni, meg ne sértődj már meg, mert az ilyesmit előre jelezném, hogy törölni fogom. Nincs rá szükségem, bántottak már elegen ahhoz, hogy ebből többet ne kérjek. El fogom dönteni, hogy ezt a blogot vezetni fogom-e tovább, ez még majd kiderül, ha nem fogom, akkor sem állok le azzal a hobbival, ami örömet okoz, akkor sem, ha másoknak ez talán jobb lenne, mert netán nem érzik magukat elég jónak ahhoz, hogy konkurenciának tekintsenek, vagy én nem tudom. Ha más nem, akkor facebook-on, és a barátaimnak fogom megmutatni azt, amit alkotok, majd még meglátom.

Sajnos az ember újra és újra csalódik olyan közösségekben, melyekben azt hitte, hogy nem fog. Mindig tévedek, mert mindig hamis illuziókat táplálok az emberek felé, de sajnos nagyon kevés igazán jólelkű, vagy önzetlen ember van a világon, ezt sokszor tapasztalom...tudjátok, akinek nem inge. Nem hiszem, hogy ha valaki valamit tesz, akkor mindig onnantól az ő nevét mindenhol fel kell tűntetni, ha valaki olyat csinál, mint ő, főleg ha más úton jutott eszébe ugyanaz. Én lehet, hogy buta és naiv ember vagyok, de engem egyáltalán nem zavar, ha akár olyasmit, amit én találtam ki, akár bármi mást valaki alkalmaz, és engem nem említ meg. Talán erre jó példa, hogy több, mint 3 éve vezetünk a férjemmel egy klubbot gyerekeknek hobbiból, ingyen és bérmentve, szervezünk találkozókat és táborokat olyan fiataloknak, akik a maguk közösségében nem érzik jól magukat. Néha remélem, hogy amit én próbálok adni másoknak, azt időnként én is visszakapom, e helyett folyton belebotlom olyan emberekbe, akik támadóak, bántóak mással szemben, akik nem képesek normális véleményt írni, csak célozgatnak, meg cinikus megjegyzések mögé bújnak. Akik nem jelzik az első hibádnál a szemedbe, hogy máshogy kéne. Hiszen hogy is menne logikusan valami? Ha nem tetszik, szólsz a másiknak. Nem pedig hetekkel, hónapokkal később zúdítod rá, mert épp más is beszólt neki, hogy akkor rúgjuk már többen is. Ez a mások butasága, hogy nem szólnak, ha valami nem tetszik neki. Volt már nekem olyan bejegyzésem, ahol rossz nevet írntam, hogy kié a minta. Szóltak, átírtam, ez ennyire egyszerű, és véleményem szerint így gerinces.

Mindenesetre viszlát egy időre, vagy végleg, meglátjuk.

11 megjegyzés:

Johanna írta...

Szia!
Mielőtt letörölnéd, azért kérlek olvasd végig.
Azt hiszem nagyon jól tudom, hogy miről írsz. Sok éven keresztül én is tagja voltam egy másik közösségnek, még táboroztunk is, de lehet, hogy te már nem emlékszel.
Nekem azt volt a mindenem, mert egy másik barátom sem volt az iskolába, az városba, sehol.
Kiutáltak egy olyan pletyka miatt, amiről én nem is tudtam semmit, csak az tűnt fel, hogy senki nem beszél velem...
Az Istenért... 15 éves voltam!!!
Fel tudod fogni hogy esett?
És feltudod, mindenkit érnek ilyenek, mert valahogy ez is hozzátartozik a mi kis világunkhoz, de soha nem fogom elfelejteni.
Említetted a sok lelki sebet... Próbáld őket a leghamarabb begyógyítani, és ne hagyd, hogy elmenjen az életed legtöbb boldog pillanata azért,mert egy pöffeszkedő barmok társasága épp téged irigyel...
És mesélnék még valamit...
Amikor tavaly nyáron elkezdtem gyöngyözni, nagyon jól esett volna egy pár kedves szó, de én naív miért is vártam volna ezt???
Nézegettem a fórumokat, a blogokat, és akinek a legjobban megtetszett a munkája annak írtam egy levelet, hogy gyöngyözni szeretnék de nem tudom hogyan induljak el stb...
Ne tudd meg milyen osztást kaptam, hogy ő nem fog ingyen tanítani és hogy nézzek már magamba.
Pedig nem hiszem, hogy a segítség több energiát vett volna el, mint, hogy üti a klaviatúrát.
Képzelheted hogy esett...
De itt vagyok, mert szeretem csinálni, és ha próbálok mindenkinek segíteni is, megelőzve azt, amit én kaptam "üdvözlésként".

És egy jó tanács:

Magyar Szabadalmi Hivatalban le lehet védetni a mintákat, és utána lehet reklamálni, hogy valaki ellopta. Itt írt egy gyöngyös lány erről egy cikket, nyugodtan olvasd el:
http://audreygyongyei.blogspot.com/2010/04/mintak-vedelmerol.html

De KÖNYÖRGÖM ez egy hobby!!! Lányok! Nem azért csináljuk, mert boldoggá tesz minket? Miért kell így hozzáállni?
Kicsit nézzen már mindenki magába, és azon gondolkozzon el, hogy neki hogy esne, ha őt vádolnák meg?? És ha ezt sikerült végig gondolni, akkor javaslok egy bocsánat kérést...

És egy nagyon okos ember szavaival zárom:

" Én szívesen átadom a tudást. Miért lennék kevesebb azzal, hogy mással megosztom? "

Cirelin írta...

Köszönöm Johanna. Én is tökéletesen így látom. Nekem már többen is írtak e-mailt, hogy egy minta honnan van meg, vagy hogyan csináltam megy egy gyurmát. Én minden esetben adtam hozzá vagy linket, vagy leírást, amit én tudtam. Vagy megkérdezi valaki honnan szerzek be anyagot. Megtehetném, hogy nem árulom el, hiszen tervben volt, hogy webáruházat nyitunk pl. de mégis megmondom, mert szeretek segíteni. Ezért is írtam, hogy ha valaki tőlem felhasznál bármit, nyugodtan tegye, csináltam már egy béna kis mintát is. Nem kell engem külön belinkelni sem, hiszen azért csinálok egy NYILVÁNOS blogot, hogy bárki megnézhesse, és bárki akár ötletet meríthessen innen, és eleve nem tudhatom, hogy valakinek nem pont ugyanez jut eszembe.
Pici példa, hogy egy séta alkalmával a férjemmel ötleteltünk, miket lehetne csinálni gyurmából, előjött több dolog is, amiket listába foglaltunk, tehát van egy listám, amin azok vannak, amiket meg szeretnék csinálni. Margit szigeti séta volt, felmerült pl. a lufi is, az is rajta van a listán, vagy esernyő, mert másnap esett az eső. De akkor ezeket ne csináljam meg gyurmából, mert pl. láttam nem rég Kingánál lufit? Vicceske dolog. :)

bubble írta...

Itt is leírom, értsük meg, NEM vádoltam másolással, nem kell semmit levédetni. Az elmúlt több, mint egy év blogolása során nagyon sok mindennel találkoztam, jogtalanul és nevetséges indokokkal támadtak meg másokat.
Azzal is legyünk tisztában, hogy a gyurmás blogot ennek megelőzése céljából hoztam létre, egy olyan közösséget formálva, hogy szeressük, becsüljük és tiszteljük meg egymás munkáját. Ezen van a hangsúly. Úgy gondolom, hogy nagyon is önzetlenül osztottam meg Cirelinnel és sok más bloghoz csatlakozott emberrel, hogy nekem mik a saját tapasztalataim. Igyekeztem a kérdéseikre válaszolni, ha épp nem tudtam a választ, a saját szabadidőmet feláldozva néztem utána a dolgoknak... Nem kevés embernek írtam le újra és újra e-mailben azokat a dolgokat, amik a blogon egyébként is fent vannak, pedig mondhattam volna, hogy olvassa el a blogot, ott a válasz. Megosztottam a webáruház címét is annak idején éppen Kingával, pedig ha annyira a rosszindulat vezérelt volna, akkor mondhattam volna, hogy nem árulom el, szerezze csak be dupla áron...
Rengeteg videót, leírást gyűjtöttem össze, hogy segíthessem mások munkáját, és még több ember kedvet kapjon a gyurmázáshoz.
Itt pont az a lényeg, hogy próbálja meg mindenki elkészíteni a teknősbékát, amit például legutóbb feltöltöttem. És igenis kíváncsi vagyok én is, és mutassa is be mindenki, hogy milyen lett az ő saját verziója, hiszen mindannyian mások vagyunk, úgysem csinálunk egyformát (még ugyanazon leírás alapján sem).

De gonduljunk bele, mi lenne, ha holnap mindenki elkészítené és feltöltené meskára. A főoldalon csak teknősbéka lenne...ezt szeretnénk?
Csinálja mindenki amit szeret, mutassa be a blogján (akkor is ha más megcsinálta) mégegyszer mondom, NEM kértem ki magamnak a technikát, és NEM másolásról van szó. De azt, hogy ki mit tölt fel az egyetlen épkézláb megjelenési, értékesítési lehetőséget biztosító felületre, azt kicsit gondoljuk meg.

Mint említettem, nagyon sok másolás témával találkoztam már, és igenis beleképzeltem magam annak a helyébe, akit megvádoltak vele, hogy mit is érezhet. Rengeteg munkámat éppen ezért nem is töltöttem fel a blogra, inkább megtartottam magamnak, vagy elajándékoztam. A boltba meg pláne nem töltöttem fel, hiszen azon vagyok, hogy olyanokat készítsek, amikről később rámismerhetnek. Ha belép valaki meskára, ne azt lássa, hogy na, itt egy újabb gyurmás, aki ugyanazt nyomja, mint a többi...

Ági mama írta...

Drága Cirelin! Én nem akarok beleszólni ebbe a vitába, de teljesen egyetértek Johannával.
Ostobaság ez az én mintám, te mintád, hiszen úgy gondolom, hogy a legtöbbünk tényleg azért csinálja mert szereti csinálni. Ne foszd meg magadat ezektől a szép alkotásoktól és minket sem, nekem soha nem jut eszembe, hogy kitalálta ki, hiszen két egyforma darab nincs a világon, s egy dolgot kitalálhat bárki szerte a világon.
Kérlek ne hagyd abba, ez olyan kicsinyes vita, nem is kell az ilyeneket figyelembe venni, Te csak alkoss a magad tudása és ötleteid szerint. Gyönyörködtessél minket még sokáig a munkáiddal
A rosszindulatú megjegyzéseket, meg dobd a kukába, odavalók!!

MELI-BEADS írta...

Kedves Évi!Sajnálom,amit most érzel.Csak annyit szeretnék írni,hogy csatlakozom az Ági mamához,mert nagyjából ezt írtam volna én is Neked!Majd megy a mailom nemsokára.
Puszi.

Johanna írta...

Tényleg ne add fel, amit szeretsz!

Cirelin írta...

Juciira nem reagálnék, mert egy cinikus megjegyzés továbbra sem normális emberi hozzáállás, abba pedig senkinek nincs beleszólása, hogy ki mit tesz fel meskára, hiszen nem 20 teknősbékáról van szó, és ugyanolyan termékekről sem, hiszen eleve az egyik gyűrű, a másik fülbevaló, tök más. :)

Mindenesetre köszönöm nektek Kati, Meli és Johanna. Feladni semmiképpen sem akartam kicsinyeskedésekre alapuló viták miatt. Mindenesetre én innentől Jucii és Cserfescsillag blogját nem fogom látogatni, így végképp nem juthat eszükbe, hogy netán tőlük veszek ötletet, aztán kalap kabát részemről.

Akit érdekel, hogy mit csinálok az olvassa blogomat, akit nem, az meg ne. Azt pedig nem határozhatja meg senki, hogy a meskára mit töltök fel, vagy bárhova máshova.

Timi írta...

Remélem maradsz!!!! Igen nemrég én is örültem, hogy kitaláltam valamit, erre megtaláltam egy régi újságban. :(

Az a lényeg, hogy nekünk örömet okozol, mással meg ne foglalkozz!!!!

Anami írta...

Kedves Évi!
Meg tudom érteni, hogy mit érzel, mert pár hónapja engem is ért - úgy érzem - jogtalan vád, és én is napokig lelkiztem rajta. Aztán túlléptem...
Tedd Te is ezt, nagyon szépeket alkotsz, nekem nagyon tetszenek, gusztusosak, hangulatosak, és a lényeg, hogy örömödet leled benne. Nem értem, egyesek miért gondolják, hogy ők különbek, mint mások! Attól, hogy régebben foglalkoznak valamivel, még nem jelenti azt, hogy jobban is értik!
Szóval, fel a fejjel, és én a magam részéről szeretném továbbra is olvasni a bejegyzéseidet.
Ami pedig a Meskát illeti: az egy üzleti alapon működő vállalkozás, amit azért hoztak létre, hogy a kézművesek feltöltsék az alkotásaikat, és effektíve senkinek sincs köze ahhoz, hogy a másik mit tölt fel, ahogy a boltban sem lehet meghatározni, mit áruljanak, és mit ne.
Ne törődj az ilyesmivel.

sajni írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
sajni írta...

Évi! semmiképp se hagyd abba! Hisz a közös mindannyiunkban az, hogy az alkotás öröm, és erre mindenkinek szüksége van!nekem rengetegszer volt olyan, hogy készítettem valamit, és egy nap múlva megláttam meskán, vagy bárhol, pedig még csak nem is publikáltam.. ezután már nem volt kedvem feltölteni sehova, meg dátumokkal bizonyítani, hogy márbezzegén... Ez van. Sokan csináltak már meg szinte mindent gyurma terén..