Válaszút előtt

Nos az alábbi bejegyzés hozzászólásai alapján egy kis lelki rész jön. Vicces, mert épp nem olyan régen történt egy eset, amit nem szép dolognak tartottam. Megvádoltak deviantarton egy elég híres festőművészt, hogy másoktól lop elemeket. Ez a festőművész nem sokkal később törölte a képei nagy részét deviantartról, és jelezte, hogy ő ennek fényében csak a megrendelőivel fog innentől kapcsolatot tartani, és nem érdeklik az ilyen emberek. Nem gondoltam volna, hogy én is eljutok erre a szintre.

Aki ismer, az azt hiszem alkothat rólam véleményt, ami viszont nem, annak szerintem nincs joga megvádolni sem lopással, sem semmi mással. Az életem során elég sok olyan dolog ért már, ami kellőképpen tönkre tette 1-1 estémet és elég csúnya lelki sebeket okozott, épp ezért egyre erősebb védőburkot építettem ki, amiből sajnos a mai napig kitámadok, ha valaki bánt, de egyre jobban kezdem megtanulni, hogy ennek semmi értelme. Vannak emberek, akikkel teljességgel logikátlan leállni vitázni, vagy veszekedni, és bármi hasonló. Ha tehetem inkább én távozom az adott közegből, vagy ha az a saját közegem, mint a klubbunk, akkor a delikvensnek köszönjük meg a részvételét.

A gyöngyös közösségben úgy éreztem, hogy olyan embereket ismertem meg, akik kedvesek, támogatnak másokat, egy jó közösség, pedig már sok olyan közösségnek voltam a tagja, amiről ez nem mondható el. Ahol megkeseredett, egymást vérét szívó emberek voltak. Gondoltam, hogy ez más és azt hiszem ezt továbbra is tartom. Aztán elkezdtem gyurmázni. A gyurmázásom legelején nem igazán néztem még meg túl sok blogot, mivel nem is nagyon tudtam róluk, de megtetszett a technika, és mint mindenkinek nekem is elindult a fantáziám. Hoztam létre dolgokat, amiket a környezetem, vagy gyöngyös dolgok ihlettek, és mégis ezek után megvádolnak azzal, hogy mástól másoltam pár nap eltéréssel. Nem kell mondanom azt hiszem, hogy ez milyen érzés.
Én ehhez a bejegyzéshez nem kérek semmilyen hozzászólást, hogy de-de nem szabad ilyet csinálni, meg ne sértődj már meg, mert az ilyesmit előre jelezném, hogy törölni fogom. Nincs rá szükségem, bántottak már elegen ahhoz, hogy ebből többet ne kérjek. El fogom dönteni, hogy ezt a blogot vezetni fogom-e tovább, ez még majd kiderül, ha nem fogom, akkor sem állok le azzal a hobbival, ami örömet okoz, akkor sem, ha másoknak ez talán jobb lenne, mert netán nem érzik magukat elég jónak ahhoz, hogy konkurenciának tekintsenek, vagy én nem tudom. Ha más nem, akkor facebook-on, és a barátaimnak fogom megmutatni azt, amit alkotok, majd még meglátom.

Sajnos az ember újra és újra csalódik olyan közösségekben, melyekben azt hitte, hogy nem fog. Mindig tévedek, mert mindig hamis illuziókat táplálok az emberek felé, de sajnos nagyon kevés igazán jólelkű, vagy önzetlen ember van a világon, ezt sokszor tapasztalom...tudjátok, akinek nem inge. Nem hiszem, hogy ha valaki valamit tesz, akkor mindig onnantól az ő nevét mindenhol fel kell tűntetni, ha valaki olyat csinál, mint ő, főleg ha más úton jutott eszébe ugyanaz. Én lehet, hogy buta és naiv ember vagyok, de engem egyáltalán nem zavar, ha akár olyasmit, amit én találtam ki, akár bármi mást valaki alkalmaz, és engem nem említ meg. Talán erre jó példa, hogy több, mint 3 éve vezetünk a férjemmel egy klubbot gyerekeknek hobbiból, ingyen és bérmentve, szervezünk találkozókat és táborokat olyan fiataloknak, akik a maguk közösségében nem érzik jól magukat. Néha remélem, hogy amit én próbálok adni másoknak, azt időnként én is visszakapom, e helyett folyton belebotlom olyan emberekbe, akik támadóak, bántóak mással szemben, akik nem képesek normális véleményt írni, csak célozgatnak, meg cinikus megjegyzések mögé bújnak. Akik nem jelzik az első hibádnál a szemedbe, hogy máshogy kéne. Hiszen hogy is menne logikusan valami? Ha nem tetszik, szólsz a másiknak. Nem pedig hetekkel, hónapokkal később zúdítod rá, mert épp más is beszólt neki, hogy akkor rúgjuk már többen is. Ez a mások butasága, hogy nem szólnak, ha valami nem tetszik neki. Volt már nekem olyan bejegyzésem, ahol rossz nevet írntam, hogy kié a minta. Szóltak, átírtam, ez ennyire egyszerű, és véleményem szerint így gerinces.

Mindenesetre viszlát egy időre, vagy végleg, meglátjuk.